Froid comme la glace. Azaz,hideg mint a jég. Nem lakom messze a sulitól SZERENCSÉRE,de ezalatt a durva tíz perc alatt teljesen átfagytam. Ja,elszakíttam a kabátomat is,mert a padtársam rácsimpaszkodott,én meg elindultam és reccs. Elég ügyes páros vagyunk. Már éppen siettem haza,amikor megszólalt a telefonom,anyu hívott hogy hol vagyok,közben már itt voltam az utcánkban. CM Locker kijelzi a lezárt képernyőn hogy hány fok van,és rémülten vettem észre,hogy kibaszott minusz kilenc fok van odakint. Reggel egyébként kicsit felcsillant a szemem amikor kinéztem az ablakon,mert csupa fehér volt mindent. Aztán amikor elkezdtem sipákolni anyunak,hogy NÉZD ESETT A HÓ!,közölte velem hogy ne örüljek ennyinek,úgyis elolvad. És igaza is lett,amire indultam suliba már kb. fele el is tűnt.

Ma ismét picit később kelhettem fel,mert nem volt első órám,így csak kilencre kellett bemennem. A tanítás egy franciaórával indult,amin egy tételt kellett volna vennünk,de annyi hiányzó van most,hogy csak beszélgettünk. És igen,ismét a továbbtanulásról. Nekem ez a téma még mindig egy picit parás,mert még mindig nem sikerült felfognom,hogy már végzős vagyok és nemsokára egyetemi hallgató leszek. Most van leginkább a jövőm a kezemben,és okosan kéne döntenem. Ami egy kicsit még megrémít,hogy a többi osztálytársamnak van már B,C sőt valakinek D terve is,nekem meg még mindig csak két ötletem van. Vagy az ELTE-n HR vagy a NKE-n köz,-és államigazgatás. Egy éve még anglisztikára akartam menni,de rájöttem hogy mégsem szeretem én annyira az angolt,hogy az egész életemet annak szenteljem.
Irodalom órán avantgardeoztunk,meg a ZANZA tévén néztünk erről videókat meg quizeket töltöttünk ki. Csütörtökön témazárót írunk,és én még lószart sem tanultam. Ráadásul mivel emeltezem magyarból,lehet írok a tanárnőmnek hogy holnap had tételezhessek nyelvtanon,mert még sehol sem tartok. #swag
Angolórán az eddig átismételt egy J.K. Rowlingos szövegen keresztül gyakoroltuk,aminek azért örültem nagyon,mert mivel nagy Harry Potter rajongóként (könyv,nem pedig film!) sok érdekes dolgot tudtam meg a könyvek írójáról. Sosem néztem volna ki belőle,hogy a siker előtt tanár volt Brazíliában,vagy hogy nagyobb a személyes vagyona mint a királynőnek.
Törin végre beszélgettünk, Úgy értem nem tanár beszél - diák alszik szindróma volt,hanem rendesen beszélgettünk. Végre elérkeztünk a második világháborúhoz,és ahhoz szedtünk össze filmeket meg könyveket. Illetve a tanárúr mesélt nekünk egy ismerőséről,akit a háború idején elhurcoltak munkástáborba a szovjetekhez.
Matekon egy egész órás dolgozatot kellett végigszenvednem statisztikából,gráfokból meg nevezetes azonosságokból. Amúgy elég jól sikerült,csak elég szétszórt voltam már a hatodik órában. De talán egy számolást rontottam el,számok szórását annyira nem vágom,de szerencsére a többi sikerült.