Third time's a charm. Legalább is így tartja a városi szleng. Szóval harmadjára is visszatértem a jól megszokott kis géportál platformra. Igazából még én sem tudom arra a bizonyos Miért? kérdésre a választ, de remélem ez a későbbiekben kiderül. Már elég régóta terveztem ezt a nagy visszatérést, de amilyen szerencsétlen vagyok, mindig közbejön valami, vagy csak szimplán megfeledkezem róla, hogy amúgy már készen van a blog, csak írni kéne rá valamit. És most láss csodát, végre sikerült ezt a néhány sort összedobnom.
Harmadik visszatérés, harmadik év. Nem gondoltam volna, hogy amikor két éve februárban egyszer csak berobbantam a blogos közösségbe, majd ennyien fognak követni. Úgy látszik annyira elragadott akkor a hév, hogy minden évben eljátszom csak azért is ... Igazából, ez a három csak kettő,mert két éve nyáron nem hagytam abba a blogolást, csak átköltöztem Tumblira, igaz hogy időközben megkezdődött az utolsó év a középsuliban, és nem tudtam olyan rendszeresen írkálni, mint nyáron, de elég jól be tudtam osztani az időmet. Aztán januárban visszatértem ide, és egy-két hónap után kénytelen voltam szünetre menni (amiből egy látszolagos never see you again féle zárás lett), mert annyira elkezdett pofozni az élet, hogy nem fért bele a blogolósdi. Nyelvvizsgák, érettségik, utolsó év stresszei, továbbtanulási tervek, isten fasza, szóval minden amit nem akartam. Aztán amikor ezeken sikerült túllépni, elterveztem hogy majd a nyaram pihenésből és blogolásból / grafikázásból fog állni ... de kitaláltam hogy dolgozni akarok és pénzt keresni, mert időközben jelentősen megemelkedtek az igényszintjeim. Felvettek az egyetemre, de halasztottam. Kaptam egy munkalehetőséget, amit elvállaltam, nem mentem tanulni, amiből meg itthon családi botrány lett, így megint elment minden életkedvem. Jucival közben belevágtunk a megújult DesigNation-be, ami újra kudarcba fulladt, ami azért zavar, mert helyette tudtam volna inkább blogolni vagy valami, de minden szabadidőmet az oldalba fektettem, ami egyáltalán nem kamatozott vissza, egy-két dicséreten kívül persze. #ThinkBefore
Szóval, most ott tartok, hogy Pesten dolgozok, leadtam a felsőoktatási jelentkezéseimet újra, minden hónapban pakolom férre a pénzem, hogy fel is tudjak majd a nyáron költözni, mellette pedig unaloműzésként majd itt láthattok (nyugi annyi szabadidőm azért nincs, ennyire azért nem unatkozom). Majd meglátom, hogyan sikerül a későbbiekben beosztanom az időmet, egyelőre elég jól, így nem hiszem hogy mostanában felszívódok. Habár magamat ismerve, inkább nem kiabálok el semmit.

És mégegy. Annak nagyon örülök, hogy még jópár ismert blogger azóta is is aktív, hogy én utoljára itt jártam, viszont nagyon sokan eltűntek. Lehet csak másik címre költöztek, nem tudom, én sikeresen töröltem véletlenül az oldalmoduljaimat amikor elkezdtem újrarakni az oldalt, ezért már a nevekre sem nagyon emlékszem. Szóval ne féljetek valami kis firkantást hagyni a messzidzs bokszban, hogy Héé még élek és virulok ... vagy valami!:)