Burn them all. Megjött a főkazuár. Illetve kazuárkirály. Amúgy nem tűnt még fel hogy mennyire belezúgtam ezekbe a dögökbe? Sokan nem értik hogy mit imádok ennyire a kazuárokban. Szerintem gyönyörű és inteligens madarak. Meg képesek embert ölni,szóval egyszer veszek majd magamnak egyet,és Priscilla lesz a neve. Visszakanyarodva a bejegyzéshez,miért is akarok én itt bármit is felgyújtani? Talán azért,mert szétbasz az ideg. És elnézést a kifejezésért. Az elmúlt napokban rohadtul ideges vagyok,mert félévi előtt döbbenek rá,hogy egy csomó tantárgyból javítanom kéne,ezért mást sem csinálok csak magolok,hogy összetudjam kaparni a jobb jegyeket félévkor. Eddig sikerem van,mert egy hármasom lesz meg 1-2 négyesem,a többi tantárgyam ötös. Igazi kis stréber fasz vagyok. Természetesen sulihoz kapcsolódóan vagyok még most is a plafonom,órák óta nem tudok lehiggadni,mert már rohadtul várom a holnapot,hogy beolvashassak a testnevelés tanáromnak.
Sztoritájm. A következő a felállás. Eddig sosem voltam felmentett tesi alól,most sem lennék az ha nem fájni ennyire a hasam megterhelő mozgások után. Kaptam felmentést tesiből,ami igazából csak négy hónapra szól,de mivel végzős vagyok májusban már elballagok,így vehetjük a felmentést egész évesnek. Tehát,szeptembertől december végéig / január elejéig én aktívan résztvettem az órákon,mindenre meg van az osztályzatom. Vagy mégsem? Mindenkinek hat jegye van,nekem is annyi van beírva az ellenőrzőmbe,de az osztályfőnököm kihúzott négyet,mert állítólag a tanárnő nem írta be őket a naplóba. Ha félévzárásig (holnapig) nem pótolom be ezeket,akkor erre mind egyest kapok. Ami azért kurva érdekes,mert mindenki tanúsíthatja hogy megvan a mind a hat jegyem,csak nekem szándékosan nem írta be őket. Holnap viszont hiába megyek be anyuval az igazgatóhoz ezügyben,az igazolásom addig nem érvényes amíg sportorvos alá nem írja,ami meg csak jövőhéten lenne meg,így félek,de lehet megbukok TESIBŐL. What da fack. Az osztályfőnököm megígérte hogy intézkedik az igazgatóúrnál ezügyben,és hogy nyugodjak meg ... csak hát ilyen helyzetben most elég nehéz.
A magyar témazáróm "éppen" ötös lett,így félévkor megkaptam az ötöst,aminek most örülnöm kéne,de mégsem. Úgy érzem mintha most kivételezve lett volna vele,mert 89%-ra megkaptam az ötös alát,emiatt meg nem akarom hogy mások azt gondolják csak azért lett ötös,hogy így a félévim is jobb legyen. Habár így is szerintem (semmi nagyképűségből),de nekem van a legtöbb eszem az irodalomhoz meg a nyelvtanhoz,aki most emiatt vet rám hogy kivételeznek velem (bár szerintem nem),akkor annak sajnálom :D

Route to 204. Értelmetlen kezdése a hét első bejegyzésének. Kicsit későn,de itt vagyok - habár most is csöpögtetem a ketchupot a billentyűzetre,mert hát a büdös kölyke nem tanulta meg hogy idebent nem eszünk. Anyu dolgozik,én meg egyedül vagyok,és ilyenkor teszek a szabályokra. Ikaszi kenkszter lel. Tegnap délután hazaértünk Pestről (erről majd hétvégén írnék hosszabban),és annyira nem volt kedvem semmihez,csak pihenni és lazítani,hogy végül blogolás sem lett belőle. Csak tanulás. Bár az is az utolsó pillanatokban. Megfürödtem,és gondoltam akkor megmosom a hajamat is,de aztán végül a tanulás mellett marattam. A Hitler féle Harmadik Birodalom kicsit nem valami rövid tétel,de tízre végül is már úgy voltam vele,hogy jólvan fiam tudod te ezt. No mindegy,végül ledőltem aludni,amiből végül sorozatnézés lett. Már volt szerintem éjfél is amire elaludtam,szerencsére ma csak tízre mentem. Kilenckor megébredtem,és feltűnt hogy ahhoz képest hogy egy éve festettem ki a szobámat,sokat világosodtak a színek. Kezdetben sötétkék volt,most meg már ilyen érdekes világos kék. Szóltam anyunak,hogy mivel jövőhéten hétfőn és kedden tanítási szünet lesz,ebben a négy napban kifesthetnénk a szobámat. Gondolkodom még rajta hogy milyen színű legyen,nekem eddig a fekete merült csak fel,de az túl creepy lenne,meg anyu is megölne ...

Az első órám töri volt,amin megírtuk az említett dolgozatot. Az összes feladatot megcsináltam,nagyon remélem hogy ötöst kapok rá,mert akkor talán még lenne esélyem hogy félévkor is ötöst kapjak. Jelenleg most erre sok esélyt nem látok,mert a tanáromnál aki ötöst kap,annak tényleg nagyon pengének kell lennie töriből,én meg nem nevezném magam annak,nem tudom hogy hoztam össze,de most pont kétesre állok.
Angol órán összefoglaltunk,mert holnap dolgozatot írunk (és igen,még mindig nem tanultam rá,hanem itt pötyögök) ... mondjuk az igeidőket mindig is jól tudtam használni,így remélem jól fog sikerülni. Bár érdekes módon az idén még csak egy négyest sikerült összehoznom,a többi jegyem ötös.
Bioszon kikaptam. Szó szerint,a tanárnő kiosztotta a dolgozatainkat,amit pénteken írtunk a szemből,- és annak részeiből. És csak négyes lett sajnos. Sok dolgot összekutyultam benne,Marika néni meg is cibált rendesen (még mindig imádom ettől függetlenül),de megnyugtatott hogy így is ötösre állok,szóval chill.
Irodalom órán whaaaa. Lerohadtam a kezem annyit írtunk. Az egész XX. századi drámát átvettük,amiből én pénteken amúgy is témazárót írok fakton a lírával meg az epikával karöltve. Az óra vége felé az osztálytársam elkezdte böködni a tollával a térdemet. Egy ideig elviseltem,aztán bemérgesedtem és rácsaptam az ő térdére. Ahogy felrántotta a térdét,felrúgta mindkettőnk termoszát,az asztalt pedig eláztattuk teával - azon kívül hogy az ujját nekibaszta a pad sarkának. A tanárnőt eléggé kiakasztottuk ezzel,innentől kezdve senki sem hozhat be innivalót a terembe. Good job boyz.

Hazafele jövet összefutottam két haverommal,akikkel beültünk megenni egy pizzát. Megbeszéltük,hogy mivel mindhármunknak januárban van a névnapja,jövőhéten valamikor összeülhetnénk és megünnepelhetnénk. Habár két hete fogadtam meg kb. századszor hogy nem fogok berúgni,azért még egyszer utoljára kivételet teszek,mert hát végül is a névnapom,nem? 

Közben egy kedves kis barátom Amee megnyitotta a blogját,ha benéznétek,annak mindketten örülnénk ;) <3

Thank you God. Már alig vártam hogy hazaérjek. Utálok csütörtökön létezni,mert annyira fárasztó bármit is csinálni hogy whaa. Eddig amiatt hisztiztem hogy nem aludtam eleget,most meg túlságosan is jól alszom,bár így is nyolc órám volt,ami nagyon kimerített így délutánra. Nemrég értem haza,még van egy életvitel leadandóm,ami teljesen kiment a fejemből,így azt még ma estig el kell küldenem az osztályfőnökömnek. Ahogy már említettem,túl jól aludtam,így sikerült később felkelnem a kelleténél. Azért szerettem volna reggel bemenni,mert nálunk van egy aranyszabály matekon: ha hiányzol dolgozatírásnál,akkor azt csak egy lyukas órában pótolhatod be. Mivel nekem napközben nincsen szabadidőm,csak reggelente érnék rá,így a ma reggel jól jött volna. Esetleg még azt tudom csinálni,hogy mivel holnap az első két órám magyar fakultáció lesz,az egyikről elkérném magam hogy bepótoljam.

Szerencsére nem aludtam vissza,így beértem dupla magyarra. Már többször is említettem,hogy az egyik kedvenc tantárgyaim közé tartozik elég régóta,viszont sajnos több problémám is van vele. Először is a tanárom hozzáállása. Tizedikben amikor a faktokra kellett jelentkezni,én voltam az egyetlen,aki már akkor mondta,hogy azért jelentkezem előkészítőre,mert én emelt érettségit szeretnék magyarból. Az előző tanévben amikor elkezdődött hivatalosan hét emberrel a fakt,akkor még annyira nem volt nagy jelentősége ennek,viszont azóta már csak öten vagyunk,és még mindig csak én mondom biztosra,hogy emeltezni akarok. Novemberben megbeszéltem a tanárnővel,hogy külön emelt feladatsorokat kapok,amiket akár a tanórákon is csinálhatok,mivel én a középszintes anyagot amúgy is megkapom az emeltel együtt. Ehelyett ugyan úgy folyamatosan a középszintet kapom meg mint a többiek,eddig még csak két emelt tételt javított ki nekem (mivel nekem kell őket kidolgoznom),és akkor csodálkozik,hogy itt van január,én meg elbizonytalanodom. Beszéltem anyuval,és úgy döntöttünk hogy keresek egy magántanárt,aki legalább felkészít rendesen,mert hiába vagyok elszánt és próbálok megtenni mindent ezért,ha a tanárnő még arra sem méltat,hogy foglalkozzon velem.
A magyarórák után jött egy matek,amin szerencsére nem csináltunk semmi megterhelőt,csak a tanárnő elmondta az eddigi átlagokat,majd gráfoztunk az óra maradék idejében. 2,6 az átlagom. Szégyen de ez van. A többi tantárgyból bőven négyes-ötös vagyok,mindig matekból leszek csak hármas. Sőt,lehet az idén még az sem:D A holnapi dogám fog eldönteni mindent elméletileg,szóval még arra is kéne tanulnom.
Ezután jött az énekóra,ami most whaaa rohadt jó volt,mert Curt Cobain életéről néztünk egy dokumentumfilmet. Sosem rajongtam érte különösen,talán csak a Smells Like Teen Spirit az egyetlen szám amire azt mondom tetszik,de most hogy több mindent tudtam meg róla,jobban átérzem a művészetét - ha lehet egyáltalán annak nevezni.
Franciaórán azok feleltek,akikre a tegnapi órán nem jutott idő,és mivel én már feleltem nem csináltam semmi,csak rajzolgattam a füzetem borítójára. Miután mindenki lefelelt,valahogy szóba jött a továbbtanulás,így a tanárúr mindenkit kifaggatott,hogy hova adjuk majd le a jelentkezésünket.
Az utolsó két órám biosz fakultáció volt,aminek legalább van értelme,mert mivel csak is kizárólag az érettségire készülünk,rengeteget tanulunk és egy csomó érettségi feladatot megcsinálunk minden órán. A mai órákon végigcsináltuk a 2005-ös érettségit,ami valamivel könyebb volt mint pl. a tavalyi,így nem is sikerült olyan rémesen,mint ahogyan azt elképzeltem.

It's over. Vége a téliszünetnek,ez pedig bosszantó. Bár most kivételesen sokat voltam itthon,mert én még az utolsó tanítási héten sem voltam,mert természetesen lebetegedtem. Egy kis enyhe vakbélgyulladás,tök jó hogy nekem is lassan kiműtik. Most még szerencsére nem kell,de egy csomó antibiotikumot kapok rá. Szeretem az ilyen híreket,nem elég stresszes az életem így is. Lassan elkéne kezdenem nézegetni a pályaválasztási teendőket,mert másfél hónap és a jelentkezési határidő lejár. Még magam sem tudom melyik egyetemet akarom megjelölni. Ráadásul így az utolsó évre teljesen elpuhultam,és kurva keveset tanulok. Ez addig fel sem merűlt,amíg a negyedévi figyelmeztetőket meg nem kaptam. Most már azért valamit javítottam,matekból mégis kettes leszek félévkor,valami égi csoda kellene ahhoz hogy hármast kapjak.

Arra számítottam tegnap este,hogy reggel rémálom lesz felkelni,de ahhoz képest hogy csak hat órát aluldtam,tök lazán felkeltem. Totál kiment a fejemből hogy keddenként nincs első órám,így egy órával előbb felkeltem és elkezdtem készülődni. Előtte telezabáltam magam müzlivel. A laktózmentes tej borzalmas,már értem miért iszok ritkán. Elkezdtem készülődni,majd észrevettem hogy a sulis cipőm össze van hányva. Csak pilláztam egy darabig,majd leesett hogy abban voltam szilveszterezni. Így már értettem mindent. Amire lemostam meg megsikáltam lepergett előttem az életem. Egy pillanatra visszajött az újévi másnaposság. Elég pőrén öltöztem fel,ezért meg is fagytam amire odaértem a suliba,hiába volt rajtam sál meg sapka,az a minimális "csupaszon" maradt rész arcomból amit nem takart egyik sem teljesen bevörösödött. Meg jobban folytak a könnyeim,mint amikor megsirattam a gyerekkori hintámat ... hiába szólt anyu hogy már nem bír el,én akkor beleültem és le is szakadt alattam.
No mindegy,szerencsére időre beértem,a második órám francia volt. Akik már korábban olvastak,azok tudhatják hogy nagyon szeretem a franciát,viszont abszolút nem hasonlítható az angolhoz. Sokkal nehezebb,és sokszor amire megértek valamit megfájdul a fejem. A nyelvvizsgáról még nem mondtam le,ezért jól is jött a mai óra témája. Eddig egy írásbeli érettségi előkészítőből tanultunk,de azon már túltettük magunkat,így most szóbelizünk. Én angolból is inkább pofázni szeretek,mint fordítgatni vagy levelet írni,ezért gondoltam hogy ez franciából is így lesz. Ráadásul az első témakör absz. favorit,mivel a legegyszerűbb magamról meg a családomról beszélni.
A harmadik óra irodalom lett volna,de a magyartanárom a Pécsi Tudományegyetemről tartott inkább beszámolót,mivel ő is ott szerezte mindkét diplomáját,meg elégg kiismerte a pécsi életet,gondolta akkor ezt elvállalja ő. Az elkövetkezendő hetekben még több iskolától is fognak majd jönni felvilágosítást tartani,aminek örülök mivel pécstől teljesen elment a kedvem,így szeretnék más iskolákat is hallani. Egyelőre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen gondolkodom,pontosabban a közigazgatási karon,mivel köz,- és államigazgatási szervező szeretnék. Kicsit furán hangzik,de engem csak a della érdekel utána meg a jó megélhetőség:D
Ezt a csodás felvilágosítást egy angol óra követte. Ó nem is említettem még. Tavaly elég sok bejegyzésben számoltam be az angoltanáromtól,aki egy kis 27 éves picsa volt,aki igen sokszor szerette felhúzni az agyamat a pofátlan stílusával. Hát szerencsés vagyok,de megszabadultam tőle. Az utolsó évben átment egy másik iskolába,így új angoltanárt kaptunk,egy teljesen újat - Bori nénit. Bár ő sem annyira idős,a harmincas éveinek az elejét tapossa,de sokkal tisztelettudóbb és kedvesebb. Abból kiindulva hogy magáz minket,meg hála az égnek nem ad beceneveket végre nem óvodában érzem magam. Visszakanyarodva,arra számítottam hogy majd a szünetről kell beszélnünk,de sajnos fogalmazást kellett írni:( De sebaj,a tanárnő túlságosan aranyos,ezért elnéztem neki.
Ezután azt hiszem töri volt,nem emlékszem már annyira rá,csak arra hogy majdnem elaludtam. Akkor tényleg töri volt,mert csak ott tudok aludni. A tanárbácsink hangja túlságosan lágy és valahányszor elkezd beszélni,a szemeim automatikusan lecsukódnak. Most kicsit hülyén is érzem magam,mert még azt sem tudom hogy mit vettünk a mai órán,annyira KO voltam.
A rejtélyes töri órát egy mégjobb matek óra követte. De most komolyan,tényleg tök jó volt. Ismétlések vannak már csak,és most ráadásul a legkönyebb témákat vesszük,mint pl. halmazok,sorozatok,statisztika. Ezekből nagyon penge vagyok. Így most talán ebben a pár hétben összekapom úgy magam,hogy a tanárnő belássa én tényleg nem lust vagyok,csupán szellemi rövidnadrág,ezért megérdemlem azt a hármast. Egyébként lehetnék jobb is,de ahhoz többet kéne gyakorolnom,ami ennyi elfoglaltság mellett nehéz. A képességeimhez mérten teljesítek,így nem tűzök ki magamnak olyan célt,amit úgysem érhetek el.

Három óra után értem haza,szerencsére amire jöttem haza már sokkal jobb volt az idő. Azóta már tanultam egy keveset,bár most hogy így belegondolok felesleges volt,mert már elfelejtettem felét. Szerencsére jó a rövidtávú memóriám,így majd óra előtt még átolvasom párszor az anyagot. Pár hete egy kisebb hobbim lett,hogy a kedvenc pankrátoraimat rajzfilmfiguraszerűen lerajzolom,majd a füzeteimbe ragasztom őket,miután kivágtam. Újra gyereknek érzem magam. Most nekilátok valami grafikai frissítésnek,meg utána nézek a konkurenciának,kíváncsi vagyok hogy amióta elköltöztem kik maradtak,és kik az új bloggercsemeték!:)