My songs know what you did in the dark. Hazaestem,újra élek. Már alig vártam hogy hazajöhessek,nem tudom miért de úgy érzem ez nem az én hetem energiatakarékosság szempontjából. Még tizenegy után is fent csiripelek messengeren meg twitteren,aztán reggel amikor kelni kéne csak sipákolok - szokás szerint persze. Nem tehetek róla,de elkezdtem a kedvenc rajziflmjeimet előről nézni,mivel most újra a gyerekesebbik énem kerekedett felül rajtam. Más sorozat nagyon nem is érdekel,valamiért már semmi új nem tud lekötni,ezért gondoltam valami régebbit választok. Nem tudom miért pont rajzfilmet kezdtem el nézni,talán még egy picit gyereknek érzem magam? Amúgy is anime megszállott vagyok,így szerintem még nyugdijas koromban is cartoonokat fogok nézni. Hol is tartottam? Ja igen,szóval elég sokáig Teen Titans-t néztem,aztán reggel persze nem igazán jött össze időben felkelni,de szerencsére anyu kirángatott az ágyból. Kicsit szaporán szedtem a lábamat suliba,közben útközben észrevettem hogy a termoszomat itthon hagytam,így a mai fekete tea adagomat csak most iszogatom. Meg látom túróstészta itthon a kaja,már közben azért is csorog a nyálam.

A nagy lelki sokk után beértem francia órára,ami kész felüdülés volt a számomra. Nem elég hogy nem feleltünk,de konkrétan szart sem csináltunk,csak a félévi jegyeket beszéltük meg,aztán az egyik osztálytársam megszívta és lefelelt a második tételből. Négyes leszek,mekkora szégyen már? Hiába háborodtam fel hogy jobb jegyet akarok,sajnos 4,3 az tényleg négyes .. xd .. Szóval igen,nekem a francia inkább ülökésbámulok óra volt.
Azt hiszem irodalom óra következett,de már nem emlékszem mit csináltunk. Nagy valószínűséggel magyaroztunk,de nem igazán vagyok képben. Ja posztmodern,tényleg. Olvastunk róla a könyvben,meg utána jegyzeteltünk. Dögünalmas egy óra volt,nem sok hiányzott hogy elaludjak.
Angolon megírtuk azt a bizonyos igeidős dolgozatot,amire azt gondoltam hogy fúú de könnyü lesz,aztán voltak mondatok amin csak néztem. Pl. az egyikhez én mind a négy igeidőt odatudtam volna írni. Hamar összecsaptam,de így sem kell aggódnom semmi miatt. Az óra vége előtt kb. tíz perccel már mindenki készen volt,ezért kikönyörögtük hogy javítsuk ki. 30/28 - 93% ,vagyis ötöst kaptam. Az átlagom 4,875.ha négyesre tudtam volna csak megírni,akkor is 4,75 lenne az átlagom,ami még mindig bőven ötös.
Töri volt ma a nap legjobb pillanata. Ötös lett a dolgozatom,szinte hibátlanra írtam meg,ez pedig eldöntötte akkor a félévim sorsát. Nagy dilemmában volt a tanárúr,mert 4,6 volt az átlagom,amire szíve szerint még nem adott volna ötöst a négyes témazáróm után. De most ez az ötös dolgozat felhúzta 4,7-re,amire hosszas gondolkodás után,de megadta az ötöst. Nagyon boldog vagyok,mert gimiben még egyszer sem voltam ötös töriből,mindig csak a négyes szintet sikerült elérnem,most viszon az idén valami csoda történt és elkezdtem tanulni.
Matek órán számelméleteztünk. Van egyáltalán ilyen? Mármint,elhiszem hogy van,de nem biztos hogy ez volt a címe az órai anyagnak amit vettünk. Oszthatósági szabályok meg mindenféle biszbasz,ez most könnyű tétel,szóval bebiztosítom magam a második félévre. Habár félévkor hármas leszek "csak",aminek rohadtul örülök,mert ami számmal kapcsolatos az nálam egyenlő a frontális agyhalállal.

Tesiből megkaptam az egész éves felmentésemet. Erre már nagy szükségem volt,mert a tesitanárom nem száll le rólam kb. a tanév kezdete óta. Eddig nem volt vele bajom,azonban így az utolsó évre úgy döntött hogy húzni fogjuk egymás agyát - sőt ez már vérszívás. A sebészeti osztályon elmondták,hogy fizikai megterhelésnek ne tegyek kitéve,mert az közrejátszik abban,amikor a vakbelem elkezd görcsölni. Az első testnevelés óráján el is mondtam a drágának,akit rohadtul nem érintett meg a dolog,és azóta mit sem tesz az egészre. Már kétszer jöttem úgy azóta haza,hogy azt hittem megőrülök úgy fájt a hasam. Anya átment a háziorvosunkhoz még pár hete (aki egy tündér),és kért tőle egy féléves felmentést tesi alól,amit el is intézett nekünk,ma kaptam meg a sebészeti osztályról a felmentő papírt. Holnap szépen a tanárnő képe alá nyomom,és innentől kezdve engem elfelejthet.

Salut cassowaries. Fúú,iszonyatosan jó napom volt ma,nagyon boldog és persze kurva büszke vagyok magamra. Megérte majdnem hét órán át véresen tanulni a magyar témazáróra,mert ilyen jó dolgozatot még életemben nem írtam, - főleg nem témazárót! Tegnap kb. fél háromkor értem haza suliból,először megebédeltem,utána egyből nekiálltam tanulni. Átvettem újra szinte mindent amit csak vettünk,aztán elkezdtem kidolgozni a témaköröket,amivel már hét óra előtt végeztem is. Aztán jött a neheze,leültem tanulni. Már majdnem tíz óra volt amire feladtam a szolgálatot,mert a szemeim már nem bírták tovább. Megfürödtem,ledőltem és rá tíz perc múlva már aludtam is. Hét óra előtt keltem,és mivel első órám csütörtökön nincs,ezért megreggeliztem és elkezdtem előről tanulni,vagyis inkább csak átolvasni a feladatokat. Fél kilenckor felöltöztem,fogat mostam és elindultam a suliba sietve. Nyolc ötvenkor már a termünk előtt voltam,gyorsan kipakoltam a táskámból és beültem a terembe még egyszer átnézni mindent. Épp végeztem,amire belépett a tanárnő,kezében a témazáró feladatlapokkal. A dolgozat első felében volt egy verselemzés,egy novella-ismereti feladat az Édes Annából,valamanint három 80-100 szavas terjedelmű esszé. Az egyik Karinthynak a Tanár úr kérem című novellájának az elemzése,aztán az Édes Anna lélektani novellájának megfogalmazása,végül egy Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú impresszionista verselemzés. Az első feladatlapot 45 perc alatt kellett megcsinálnunk,én kb. az utolsó percekben végeztem. A második órán írtuk meg a témazáró másik felét,amiben Krúdynak az egyik Szindbád novelláját kellett elemezni a nosztalgia és az elégikus hangnem szerint. Ennek mr 250-300 szavasnak kellett lennie,és szintén 45 perc volt rá. Ezt a fogalmazást kb. fél óra alatt megírtam,így a maradék negyedórában megszámoltam a szavakat (összesen 297 szót írtam),majd beadtam a dolgozatomat. Ahogy már említettem nagyon jól sikerült,az biztos hogy nem sikerült mindent megoldanom hibátlanul,de remélem egy 90% fölött sikerült.

Lesz tetoválásom. Kurva boldog vagyok hogy anyu végre igent mondott rá,mert már nem is tudom,kb. egy éve akarok egyet,de eddig nagy dilemma volt hogy csináltathatok-e. A lényeg hogy most végre lehet,és nagyon örülök neki. Nem gondoltam nagy dologra, először szeretnék egy fél polygon farkast,csak még nem tudom hova,illetve az egyik kedvenc idézetemet a csuklómra.

"Si vis pacem,para bellum.

- Ha békét akarsz,készülj háborúra.